A siker sokféleképpen definiálható. S most nem hívom segítségül a szótárakat, elmondom nekem mit jelent. A legapróbb sikerektől a hatalmas elismerésekig igen széles a paletta. Lehet siker egy ötös dolgozat, lehet siker egy csapatot győzelemre segítő utolsó hárompontos kosár, lehet siker egy vállalkozás megálmodása, létrehozása és életben tartása.

Igen, ma még ködbe burkolózik, de a tisztán látásra már reméljük, nem kell sokat várni. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 2019. április 4-ei budapesti sajtótájékoztatóján adott hírt arról, hogy július 1-jétől indul a falusi CSOK.

A képem a robotok világáról igen speciális, gyerekként imádtam az Orion űrhajót, rajongtam a Millenium falconért, kedvencem volt Threepio, a protokoll-droid, de később gyanakodva néztem a lehetséges jövőképet festő és onnan érkező terminátort és a robotot az „Én a robot” című film engedetlen szereplőjét.

Érdekes dolog az, amikor olyan témát adnak a kezembe, amiről első körben fogalmam sincs. Ebben az esetben is így volt ez, amikor az írás témája egy, nehéz gépeket kölcsönző cég bemutatása. Egy nagy szerencsém van a dologban, hogy minden sikertörténet mögött megbújik egy ember, akinek az egész köszönhető. A Duna Steel Tech Kft. esetében sincs ez másként. A fémjelzője Hunya Péter ügyvezető.

A Magyar ingatlanközvetítők Országos Szövetsége 2014-ben adta hírül, hogy elkészült az Ingatlanszakma Etikai Normagyűjteménye , amely hatalmas lépés volt akkoriban a szakma megújulásának és a kibicektől való megtisztításának irányába.

„És most jók vagyunk, rendes gyermekek
Körben szép ruhák, tágra nyílt szemek
Nézd, az emberek mind-mind angyalok
Együtt élnek át épp egy szép napot”

Beszélgetés Takács Istvánné Marcsival, az egyik legnagyobb hazai Lakástakarékpénztár csoport vezetőjével az eddig elért eredményekről, a szenvedéllyel és küldetéssel végzett munka értékéről, valamint a közeljövő dinamikus növekedést ígérő terveiről.  

Április 14-én, szombaton egy izgalmas, több generációt is megszólító tematikus programsorozat várják a polgárokat a rácalmási Jankovich-kúriában. Középpontban a jövő, azaz a digitális világ, a robotok kora, a robotika. Az Út a jövőbe – Robotika című rendezvényről a szervező Vállalkozók Rácalmásért Egyesület elnöke, Szabó András beszélt a Sikerember blognak.

Idén alaposan felpörgött az ingatlanpiac és e tendencia várhatóan jövőre is folytatódik. A TREND Ingatlan két szakértőjével Kovács Lászlóval és Takács Attilával a lakásárak alakulásáról, az egyre népszerűbb CSOK-ról, a hitelügyintézés buktatóiról is beszélgettünk. Az évzáró értékelésben  szóba került a tervezett Paks II. beruházás elindulása, valamint egy esetleges dunaújvárosi lakópark lehetősége is.

Mikor az ember interjúra készül valakivel, előtte végig gondolja, hogyan is folyik majd a társalgás, miről szeretné faggatni a beszélgetőpartnerét, s persze aztán ez az előre gondolkodás sokszor az első mondat után teljesen más mederbe terelődik, de hát erről szól a spontaneitás. Aki engem ma egy kicsit más mederbe terelt, az Bába Attila, a helyszín pedig a Corso Vendéglő.

Lehet, hogy ez az álom igazából csak az enyém és nem látta senki más? Olyan valóságosnak tűnt. November vége felé járt a naptár és azon tanakodtam, hogyan lehetne meghitté, békéssé tenni a Karácsony napjait. Nem szeretnék ajándékokért szaladgálni, sem a főzéstől olajszagúan, csapzottan lerogyni a szent este asztalához.

Megújult és újra nyitott a Garázs vendéglő. Nézhetnének erre a mondatra nagy kerek szemekkel, s kérdezhetnék, jó, de miért is érdekes ez? Hát elmondom. S egy picit korábban kezdem a történetet, mint az újranyitás. Emlékszem a korábbi tulajdonos, Kastaly Csaba tulajdonos és a hajdan ott dolgozó kultikus szakács, Erős István igen jó érzékkel és a hozzá tartozó jó szájízzel működtették az éttermet. Majd jött némi csendesebb időszak, s a vendégkör elpártolt…Nem volt tehát könnyű dolga az új bérlőnek, aki azonban minden túlzás nélkül állíthatom jól kitalálta a folytatást.

A Trend Ingatlanügynökségnél arról beszélgettünk, hogyan állnak mostanság a lakás adás-vételek, s megszűntek-e már a korábbi lakáshitelesek álmatlan éjszakái… A piac igen kellemes, mondja egybehangzóan Kovács László és Takács Attila, az ügynökség képviselői. Egy érdekes jelenséggel kell számolnunk, az pedig a következő: azok az emberek, akik eddig bérlőként laktak egy lakást, egyre nagyobb százalékban szeretnének tulajdont szerezni, s megvásárolni az ingatlant. Így aztán ma azt látjuk, hogy nagyobb a kereslet, mint a kínálat. S egyre csökken a kiadó lakások száma is.

Úgy vélem, az olvasók közül igen sokan álltak már lakás eladás, vagy éppen keresés előtt.  Amikor az ember egy ilyen történetbe vág bele, elgondolkodik… Bonyolítsam magam, hirdessem meg ilyen-olyan oldalakon, fogadjak látogatókat, sok-sok egyeztetett időpontban, vágjam puccba a lakásomat minden egyes alkalommal, akár hosszú időn át?

Egyet megtanultam már. Horváth Attilával nem szabad éhesen leülnöm beszélgetni. Olyan jóízűen ecsetelte mostani beszélgetésünk alatt is a csülöksütés fortélyait, hogy összefutott a nyál a számban. Ha a kedves olvasó fejében is forognak evés körüli gondolatok, akkor javaslom a cikk végig olvasását, s ígérem, fény derül a titokra, miért is nem szabad éhgyomorral beszélgetésre vállalkozni.

Nagyon jó hírünk van az ingatlan eladást, vásárlást fontolgató olvasó számára. Kisütött a Nap! S, hogy hogyan is függ össze ez a két dolog? Erről és sok minden másról a TREND Ingatlan szakértői Kovács László és Takács Attila beszél. A napsütés, a jó idő meghozta a kedvét, mind az eladóknak, mind a vevőknek. Így hát felbolydult a piac. Sokan vágynak családi házba, leginkább kisebb kerttel, ettől függetlenül még mindig a lakáskereslet a legnagyobb.

Nehezen állok neki, gondolkodom, rákészülök. Pedig nagyon akarom, már-már görcsösen. S közben nem értem magam. Élveztem a beszélgetést, töltődtem tőle, boldog voltam, hogy elsodort hozzá is az élet. Sikeresnek éreztem az együtt töltött órát. S mégsem írok, már két hete nem írok. Végül megrázom magam, s csak úgy folynak a szavak. S ha érintőlegesen is, de választ kapok arra, hogy mi a siker egy katolikus plébános életében, és sok egyéb kérdésre is, amik ennél az egynél mindenképpen fontosabb.

A november végi időjárás hozzásegítette a kiskertészeket, hogy belenyugodjanak a megváltoztathatatlanba: az elkövetkező pár hónapban főként gondolatban kertészkedhetünk, odabent a jó meleg szobában, a kandalló mellett tervezgetve, hogy jövő évben miként alakítjuk át kertünket, milyen új növényeket telepítünk bele.

Egy nem túl hosszú, de igen fantáziadús beszélgetés után, úgy döntöttem, amint lehet, a második állampolgárságom a piréz lesz. Sőt lehet, hogy oda is költözöm…Vonzó hely. Barátságos. Pirézföld elhelyezkedése a világban teljesen egyedülálló, példa nélküli. Az ország nem valamelyik kontinensen terül el, mint az összes többi államalakulat, hanem folyamatosan változtatja helyét, ráadásul nem csupán a kontinensek/tengerek között van mozgásban, hanem magassági elhelyezkedése sem állandó, előfordul, hogy középületeivel, erdeivel, településeivel együtt heteken át lebeg egy helyben, illetve lassú „repülést” végez.

Nem első alakalommal jártam a Jószolgálati Otthonban, s nem is utoljára. A benyomásaim, mint máskor is, megindítóak. Nem állítom, hogy csend van, sőt inkább egyfajta folytonos morajlás, mégis az egyik legbékésebb szigete ez az otthon a városnak. Kecskés Rózsa, az intézmény vezetője mesélt nekem arról, hogy ezt nem csak én érzem így. Aki egyszer megfordul náluk, az visszakívánkozik. Újra bele szeretne szagolni a náluk uralkodó szeretettel, ártatlansággal átszőtt kaotikus békességbe. S a kaotikusságot itt a legmegnyugtatóbb értelemben talán itt lehet megélni. Ártatlan mosolyt, érintést kapni a gondozottjaiktól napokig meghatározó élmény, hiszen benne van- a talán most egy picit általam is éreztetett- feltételek nélküli emberi ...

Érdekes gondolatnak tűnt, amikor azt a felkérést kaptam, hogy a világi sikerektől elrugaszkodva kérdezzem meg a nagy egyházak képviselőit arról, hogy számunkra mit jelent a siker. Értem ez alatt az ő személyes sikerüket, s az általuk képviselt egyház gondolatait a sikerről. Ha a világi dolgokat nézzük elsősorban, a nem hívő emberek nagy többségének a fejében a piramis csúcsán a pénz, a hatalom, a mindenből a legjobbat, legújabbat dolgok állnak.

Minden beszélgetésemet nagy várakozás előzi meg, s nem volt ez másként Attila esetében sem. Érdekes módon azonban egy pici feszültség is vegyült a készülődésbe. Ez nagy valószínűséggel annak köszönhető, hogy sokaktól hallottam már róla. A legjobb fodrász a városban, nem is nagyon lehet bejutni hozzá, új vendégeket már nem is igen fogad… Ilyen információk hallatán az emberben akaratlanul is kialakul egy kép. Velem is így történt. Vártam hát a találkozást a kultikus fodrásszal. Íme olvassák, hogyan alakult a kép élőben:

Ahogy korábban ígértük, rendszeresen beszámolunk a dunaújvárosi és környékbeli ingatlanpiaci helyzetről. Az ígéret szép szó, s mi betartjuk. Ebben segítségünkre van a TREND Ingatlanügynökség részéről, Kovács László és Takács Attila. Elkalandozunk a, van-e városunkban új építésű ingatlan, hogyan vegyünk fel hitelt és a mik az árak manapság területekre.

A Márton-napi liba-lakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Akkoriban ez inkább azzal volt kapcsolatba hozható, hogy Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat, kezdetét vette a természet téli pihenő időszaka. A cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. E napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először tömött libákat.

November a csend és az emlékezés hónapja, melynek végére a természet is nyugalmi állapotba kerül, lehetőséget adva a nyár szép emlékeinek felidézésére. A régi magyar katolikus kalendáriumok Szent András, a székelyek az Enyészet, a meteorológusok Őszutó havaként emlegetik. Engem ilyenkor megtalál Tóth Árpád, Őszi alkonyat című verse, melynek sorait idézem:

  „Nézem a vén napot, amely a hervadt kerten

S e csüggedt ujjakon pompás aranyszínt fen szét,

Ó, most minden dolog oly titokzatosan szép.”