Te kultikus embernek tartod magad a szakmádban?

Helyi szinten igen, mondhatjuk.

Mesélj egy picit a kezdetekről!

Egészen fiatal koromban megmutatkozott már a kézügyességem, amit édesapámtól örököltem. Ő volt az, aki a rajzaim alapján - amiken leginkább hajak jelentek meg – rákérdezett, mi lenne, ha a fodrászat irányába indulnék el. Ekkor még másfelé is tekintgettem, érdekelt a belsőépítészet, grafika… S ekkor jött egy sugallat, ami Hajas László reklámfilmjeként ért el. Benne az ő szalonja, a szép üzlet, a légkör, gyönyörű hajak. Így döntöttem el, hogy ez kell nekem. Kreatív, rengeteg irányban nyitott szakma. Így aztán tanuló korom óta abban gondolkodtam, hogy fodrászat, fodrászat és azt minél magasabb szakmai szinten.

Én személy szerint szeretem rábízni magam a hajszobrászra, ha a székében ülök, de mit szeretsz te? Jöjjön a vendég határozott elképzeléssel, vagy bízza rád magát?

Mindkettő megfelel, de nyilván kicsit jobban, ha rám bízzák a frizurát. Ezt az irányt azonban nagyon óvatosan kell megközelíteni. Ha valaki konkrét elképzeléssel jön,

azt is lehet kihívásnak tekinteni, mert ott az a feladat, hogy minél profibban megvalósítsam az ő álmát. A rám bízott változat viszont sokkal misztikusabb, érdekesebb. Ott fel kell deríteni, hogy mit nem szeretne a vendég, így kizárjuk a hibalehetőségeket. Fontos, hogy a hirtelen felindulásokat – derékig érő hajat vágjuk sünire - igyekezzünk megfékezni, mert abból általában néhány nap múlva megbánás van és az senkinek sem jó.

A kinek mi áll jól, az tanulható, vagy genetika a ti szakmátokban?

Igazából mindkettő. Az egyik része tanulható. Itt megnézzük az arc- a fej karaktert, plusz figyeljük a személyiséget, ami már az üzletbe való belépéskor megmutatkozik. Látjuk, ha valaki kicsit félénk, vagy nagyon dívás, esetleg lázadó típus.

S ez utóbbinál jöhet a lila festék…

Így van, hiszen abba a punk-tól kezdve minden belefér, de ezeket lehet vegyíteni is, hiszen mindenkiben van egy kisördög. A természetes típus is vágyik a vadulásra bizonyos kereteken belül. Így áll hát össze a tanulható és az ösztönösen belülről jövő tudás. A legfontosabbnak azonban mégis az alázatot mondanám, mint szükséges tulajdonság, hiszen, ha odafigyelünk a vendégre, akkor tudni fogjuk, hogy mire van szükség.

Szeretnek téged a vendégeid?

Én úgy gondolom, hogy igen. Mondhatjuk azt, hogy 90%-ban törzsvendégeim vannak, de aki először jön hozzám, abból is legtöbbször az lesz.

Voltak a pályádon görbe utak, vagy ez egy nyílegyenes történet?

Alapvetően igen. Útelágazások voltak, de szakmán belül. Az élet többször megkínált kellemes lehetőségekkel, és én elfogadtam ezeket. Így jutottam fel Budapestre, 1997-ben. Egy évig dolgoztam együtt Vargyai Zolival, aki Hajas Lászlónál tanult. Tetszett a populáris kis üzlet a Kertész utcában, főleg fiatal vendéggel, celebekkel. Itt nagyon sokat tanultam felfogásban, szakmai vehemenciában, s jóval nyitottabb lettem a szakmában. Ezt követően hazatértem, s 2000 késő őszéig itt dolgoztam. Akkor jött egy megkeresés, szintén Zolitól, s kicsábultam Londonba. Három hónapig voltam kint.

S ha akkor másképp döntesz, akkor ma nem beszélgetnénk itt, hiszen egy menő londoni fodrász lennél… Mi hozott haza?

Igen, lehetnék , de nagyon dunaújvárosi vagyok. S nem mondom, hogy nem kapok folyamatos felkéréseket Budapestről, de én hiszek a szülővárosomban. Bízom a fejődésben, magam és az ígéretes, tehetséges kollégáim nevében is. Kívánom, hogy az ambíciók újra felszínre kerüljenek. Egy picit azt látom, hogy a legtöbb fiatalban ez nincs meg, s ennek hiányában nem is tudnak sikeresek lenni. Sokakra jellemző ma, hogy a kialakult komfort zónájukat nem szívesen hagyják el. Magyarul hiányzik az utánpótlás.

Szerencsésnek, sikeresnek, vagy a sikerért nagyon sokat tevősnek, milyennek gondolod magad?

Ez így mind. Azt gondolom, hogy sikeres vagyok, mert szerencsés vagyok és szerencsés vagyok, mert sikeres vagyok. Szerencsés vagyok, mert jó kollégákkal dolgozhatok, szerencsés vagyok, mert egy gyönyörű, kihívásokkal teli, kreatív szakma az enyém. Az élet megmutatta nekem, hogy ez az én utam, s ezért sikeresnek vallom magam. Persze ebből is lehet többet kihozni, s ez úgy vélem meg is jön majd, hiszen, ha valaki nagyon a saját útját járja, megtalálja a céljait, azok az emberek bevonzzák a sikert.

Távlati tervek?

Ha erősen akarom bármi, de ez most had legyen…

Beszter
NapiHami csoport - www.napihami.hu